SzelengeOlyan sokan használjuk, de mégsem értjük, hogy pontosan mit
is takar…
-Ha megkérdeznék amatőr vagy hobbi, félprofi sportolókat valószínűleg a legtöbbük
egy dinair párnán egyensúlyozó kisembert képzelne el, rengeteg gumiszalaggal
körbe aggatva.
-Amire én azt mondanám, hogy ez szuper, de ez a stabilizáció fejlesztésének egy
módszere.
-Minek köszönhetően azonnal rájönnek arra, hogy nem tudják mit jelent, pedig
ismerik a szót, sőt biztosan csinálják vagy csináltatják is velük.
De miért is nem tudjuk, hogy mi ez?
A mobilizáció - vagyis- a hiánya, a beszűkült ízületek
mozgástartománya felelős a legtöbb mozgásszervi problémáért.
Magyarán, a mobilizáció az adott ízületnek a számára fiziológiás (élettani)
mozgástartomány teljes terjedelmében való mozgatását jelenti.
Ízületek: láb, boka, térd, csípő, +thorakális (háti gerinc), lapocka,
váll, könyök, csukló, kéz ízületei.
Minden egyes ízületnek speciális mozgástartománya van, amit sajnos nagyon kevés
esetben tudunk kihasználni. Hiszen a beszűkült, mozgáshiányos életünkben egy cseppet
sem foglalkozunk azzal, hogy az ízületeinket megfelelő módon, a saját
mozgástartományukba használjuk, lazítsuk.
Az ízületeket két nagy csoportba tudjuk sorolni.
Mobilis ízületek: Boka, csípő, thorakális gerinc, (cervikális/nyaki
rész), váll, csukló.
Ezeket az ízületeket figyelve elvárhatjuk tőlük, hogy sok féle irányba
mozogjanak. Emiatt bokával, a csuklónkkal, a nyakunkkal, csípőnkkel mind- mind
tudunk körözni (legalábbis tudnunk kellene). A mobilis ízületek
tulajdonságainak hála a mozgásunk sokkal gazdagabb és a különböző környezeti
hatásoknak kiválóan ellen tud állni.
Stabil ízületek: láb, térd, pelvico-lumbális terület
(medence), lapocka, könyök, kéz ízületei. Ezen ízületek feladata a
stabilizálás.
Ezekkel együttesen „dolgozva” minőségi életet élhetnénk, csakhogy a mai embernél
ezen ízületek feladatai teljesen fel vannak cserélve.
Miért?
Mert egész nap ülünk.
Vagy rosszul terhelünk a sportmozgások során (bár ez a kisebbik rossz).
Képzeljétek el a következő szituációt és máris mindent meg fogtok
érteni.
Józsiról tudjuk, hogy sokat ül a munkája miatt.
Egész nap. A csípő mozgástartománya nem éppen megfelelő, hiszen sosem lazítja.
A térde egész nap behajlítva mert ugye ül a széken.
A lábfeje is egész nap cipőben, valószínűleg utoljára általánosban végzett boka
körzéseket. Sok-sok fontos izomcsoportját nem is használja rendeltetésszerűen s
emiatt a teste az ÜLÉSHEZ alkalmazkodott. Ezért a teste azon izmokat tartja
csak meg ami ehhez kell, hogy ÜLJÖN!
De!! Itt a tél és Józsi imád síelni.
A sí vagy snowboard cipőnek hála, a boka olyan szinten le van merevítve, hogy
semennyi mozgástartományt nem enged.
Ezért a boka hiányossága miatt a térd fogja kapni az extrém sok, külső
terhelést.
Talán elbírja.
De Józsinak a csípője is eszméletlen kötött. Ezért a két mobilis ízületünk
között lévő STABIL TÉRD ízület, két oldalról fogja kapni azokat a terheléseket
amire teljesen alkalmatlan.
Ezért van, hogy legtöbben térdműtéttel térnek haza egy-egy téli üdülésről.
Ennek az ízületről ízületre való terhelésnek az elvét hívjuk a Gray Cook
koncepciójának. Ha egy ízület nem tudja ellátni feladatát és abban a
mozgástartományban mozogni, akkor az utána lévő ízület fogja átvenni a
szerepét. Pontosan emiatt van jelenleg is annyi sérves.
Hiszen a csípő kötött, aminek mobilisnak kéne lennie, a gerinc háti szakasza
szintén kötött és a köztük elhelyezkedő lumbális gerinc (derekad) ami elvileg
stabil, össze vissza próbál mozogni, hogy átvegye a másik két ízület szerepét.
De egy háziorvost megkérni, hogy végezzen szívműtétet, igencsak veszélyes
kockázat.
Ezért kell mobilizálni.
A gyakorlatokat a legegyszerűbbtől a lehető legtöbbirányba végezzük el
dinamikusan, legalább 10-20 as ismétlés számmal.
Pl.: Karlendítések, láblendítések, karkörzések, csípő nyújtások. Nem erőlködve,
hanem a lendületet, vagy éppen a gravitációt kihasználva.
https://www.facebook.com/help/396404120401278/?ref=share
