Tényleg annyira fontos a bemelegítés?
Bemelegítés nélkül elkezdeni edzeni, nagyjából olyan, mint
nyersen húst enni. Nem fogsz belehalni, de az biztos, hogy nem tesz jót sem.
Hogy miért nem szeretjük?
Szinte biztos vagyok benne, hogy a bemelegítés szó hallatán
azonnal mindenkinek az általános iskolás testnevelés órák jutnak az eszükbe,
amikor unottan fel-le ugrálunk, körbe- körbe szaladgálunk, küszködünk a
nyamvadt fekvőtámaszokkal, erőtlenül végezzük a kar, csípő majd törzs
körzéseket, miközben hangosan szól a sípszó diktálva az ütemet…
Ha valamit igazán elrontottak az oktatásban, az az volt, amikor több tucat
vidáman szaladgáló kisgyermekből sikeresen kiölték a mozgás szeretetét.
De ha sikerül most felnőttként más szemszögből tekinteni a bemelegítésre, akkor
hidd el, hogy igazán a hasznodra lesz.
A bemelegítés a sportolás előjátéka.
A gyakorlatokkal serkentjük a vérkeringésünket, felkészítjük a szervezetünket
az elkövetkező behatásokra.
A mozgás során a szimpatikus idegrendszer fog hangsúlyba kerülni. Ennek
következményeképpen tud szaporábban verni a szívünk, emelkedik meg a test
hőmérsékletünk, melegednek be az izmaink és az ízületekben lévő synoviális,
azaz ízületi folyadék is kizárólag a mozgás hatására fog termelődni.
Bizonyára sokan tapasztaltátok milyen lenyomni egy sprintet
a busz után futva, esetleg felszaladni a második emeletre nyugalmi állapotból. Ugye nem
kellemes?
Ezért fontos a bemelegítés.
Mennyi az annyi?
Legalább 10-15 perc az, ami szerintem szükséges.
Milyen gyakorlatokat végezzünk?
A gimnasztikában megtanultuk, hogy a végtagok mozgatása a szív „vonala”
fölé, csakis egy emelkedett pulzusszám után megengedett. Ez pedig leginkább a
keringés megfelelő fokozatú terhelése miatt szükséges.
A bemelegítés fázisai:
·Mérsékelt nyújtóhatású gyakorlatok (fejkörzés)
·Mérsékelt keringés fokozás (nagyobb ízületek
körzése)
·Fő nyújtó hatású gyakorlatok (előre/oldalra
hajlások)
·Fő keringés fokozó gyakorlatok (futás)
·Erősítések (fekvőtámasz, guggolás) De hívhatjuk
aktiválásnak is.
·Sportágspecifikus bemelegítés
Már az előző alkalommal is említettem, hogy a mobilizációs
gyakorlatokat tartom a leghasznosabbaknak, ami a kötőszöveted állapotát,
állományát is javítja. De részletesen legközelebb fogok rájuk kitérni.
Elöljáróban azért mégis annyit fontosnak tartok megemlíteni, hogy a kötőszövet,
másnéven a fascia a dinamikus, sok ismétléses, teljes mozgástartományban és
úgynevezett diagonálban (több síkban) végig menő mozgásokat szereti.
Tehát ha a bemelegítésre kerül a sor, leginkább a lendítések legyen
hangsúlyosak, mint pl. karlendítés, láb lendítés, körzések, különböző
pozíciókban. (fekvő, térdelő, álló) Természetesen betartva a bemelegítés
alapelveit. Kisebb gyakorlatoktól, kis mozgásoktól haladunk mindig a nagyobbak
felé.
És a nyújtás?
Az edzés utáni kifejezetten nyújtó gyakorlatokat én nem
használom a vendégeimnél. El is mondom, hogy miért.
Gondoljatok bele, egy órán keresztül edzetek, az izmok ebben az esetben rövidülnek
(mindegy, hogy futsz, súlyzózol) megduzzadnak, merevvé, kötötté válnak.
Képzeljétek el kedvenc hősünket Józsit, amint leedzett. Nehézkesen mozog
kötött, túlfeszített izmaival, esetleges túlsúllyal… neki áll erőteljes nyújtó
gyakorlatokat végezni.
Mi történik?
Van egy gumiszalagunk, két pontban kikötve. Ez a szalag
merev és nem nagyon nyúlik. De én elkezdem feszegetni jó erősen… és a két
pontot távolítani egymástól.
Minden bizonnyal könnyen szakad.
Ugyanez történik az izom esetében is.
Tehát az edzés után a lazítás a javasolt SMR
hengerrel vagy könnyedebb mobilizációs gyakorlatokkal.