Sportnaptár Sportnaptár

Nemtől, kortól függetlenül!

Vannak oktatók, akik egy-egy korcsoportra specializálódnak, én magam tényleg a 0-99 éves korig tartó oktatás híve vagyok. Éppen ezért mindenféle korosztályt tanítok is úszni. Nincs kedvencem, mert mindig az a favorit, amelyiket éppen csinálom. Azt hiszem pont a változatosság az, ami gyönyörködtet a kihívásokkal teli feladatban. Imádom az apró talpakat csobogásra sarkalni vagy a szemtanúja lenni egy babaúszáson történő apa-baba összemosolygásnak és csodálattal tölt el, hogy van felnőtt, aki este 7-kor még utolsó órában eljön tanmedencébe nulla kilométeresből haladóvá válni. Szeretem és tisztelem a vizet és elsősorban az a célom, hogy ezt átadjam bárkinek, mindegy hány éves. 

Babaúszás
Amikor babaúszásról beszélünk, akkor természetesen a legapróbb „sportolók” oktatására gondolunk. De ebben az esetben nem csak oktató és tanuló van a képletben, hanem jelen van egy plusz személy, aki a számításból kihagyhatatlan. Mégpedig a szülő! A picik ugyanis mindig egy szülővel együtt úsznak, akinek elképesztően fontos szerepe van. Igazából a babaúszás nem is pontos megfogalmazás sokkal inkább családi úszásnak nevezném. Számomra az elsődleges célja a szülő-gyermek közti kapcsolat erősítése, legalábbis az első időszakban mindenképpen. Babaúszásra 3 hónapos kórtól lehet jelentkezni, ahol még a legnagyobb jóindulattal sem lehet önálló mozgásnak nevezni azt, ami történik. Az óra kimenetele nagyban függ az oktatótól és a szülőtől. Oktatóként hihetetlen receptorokkal kell rendelkezni, hogy észre vedd mit diktál a szükség, mire van igény és az órára érkező, elsősorban szülő milyen lelkiállapotban van, ugyanis, ha ő nincs jól, akkor előbb utóbb a picibaba sem lesz. A szülőtől pedig az az elvárás, hogy úgy legyen jelen, hogy közben értse semmi sem muszáj vagy kötelező, a „feladat” az, hogy építsék a kapcsolatukat. 

Lubickoló
A csoport, ahol a legapróbbak vannak, de már nincs jelen a szülő, ez általában 2,5-3,5 éves kor közötti kisgyermekeket jelent. Oktatóként kijelenthetem, hogy talán ez a legnehezebb csoport. Bár általában ezek kiscsoportos foglalkozások, ami azt jelenti, hogy 4 fő, ami egy nagyon kezelhető létszám, de a móka kedvéért játsszuk ezt le fejben. Adott 4 gyermek, mondjuk már majdnem 3 évesek, nem járnak még oviba, tehát nincs közösségi élményük, van köztük olyan, aki szobatiszta, tehát szól, ha pisilnie kell, de még kísérni szükséges és néhányan még pelusosak. A szülőktől eddig legtávolabb akkor voltak mikor a nagyiéknál eltöltöttek néhány órát. A figyelmük rettentően szerteágazó, minden érdekli őket, egyik-másik fél a víztől és van, aki viszont elképesztően bátor, mert mondjuk már járt babaúszásra és bátran beteszi a fejét a vízbe bármikor, kérés nélkül, sőt imád búvárkodni. De annyira még egyik sem ügyes, hogy egyedül ússzon, például deszkával, tehát az oktatónak kell segítenie, akinek ugye két keze van. Tehát egy-egy kezében deszka vége, azt kéri, hogy láb tempózzanak a másik kettő a parton van, így az egyik szeme mindig a parton. Nem lehet feladatszagú az oktatás, mert dackorszakban vannak és a „csak mert ez a feladat” egyáltalán nem érdekli őket, tehát a lehető legjátékosabb módon kell vízhez szoktatni és alaptudást adni számukra. Kezdjük érteni mitől olyan elképesztően nehéz feladat ez? De a jó oktató megoldja és úgy adja tovább a tanulót, hogy a manónak már van egy alapeszköztára az úszáshoz!

Gyermek úszás
A „sima” gyermek csoportos oktatás különlegessének az origója, hogy megtaláljuk a tudászintjének megfelelően azt a csoportot, ahol az adott gyerkőc a legjobban fejlődik. Vannak gyerekek, akiknek kell a bátorítás, lassabb a tempójuk, sok félelemmel érkeznek, mások pedig elképesztően gyorsan fejlődnek és hamar kinövik az adott csoportot, de van az a kategória is, aki lehet, hogy tudásban még nem tart ott, mint társai mégis ez fogja őt motiválni a haladásra. Oktatóként az órák milyenségére is nagy hangsúlyt kell fektetni, az úszás egy monoton sport, a feladatokat úgy kell összerakni, hogy a gyerek ne unja, fejlődjön és legyen kedve legközelebb is jönni. A foglalkozásoknak úgy kell játékosnak lenniük, hogy az a fejlődést szolgálja, itt már nem a vízhez szoktatás a cél, hanem a tudásátadás.


Felnőtt úszás
Nehezen tudnám megmondani, hogy a különböző csoportok közül, kiket szeretek a legjobban oktatni, hiszen mindegyik más és más. De az elmúlt időszakban a felnőtt teljesen kezdő úszók a szívemhez nagyon közel kerültek. Van abban valami megindító mikor egy felnőtt ember, önszántából, sok-sok elmulasztott év után, félelmekkel telepakolt puttonnyal egyszer csak eljön egy órámra. Ebben a döntésben annyi démon leküzdése van benne, ami már önmagában tiszteletre méltó. Soha semmit nem késő elkezdeni, bármikor el lehet sajátítani új készségeket. Nincs varázslat, puszta tény, a gyerekek gyorsabban tanulnak, úszni is, de felnőttként is sokkal hamarabb lehet sikerélményt szerezni, mint hinnénk. 


Szólj hozzá Te is!

Összesen {n} komment
A weboldal cookie-kat használ. Adatkezelési szabályzatértem