„A
fölnőttek ezt persze nem hinnék el. Ők igen nagy helyet tulajdonítanak
maguknak. Azt képzelik magukról, hogy tekintélyesek, akár a majomkenyérfák. Föl
lehet szólítani őket: tessék, számoljanak. Ez tetszeni fog nekik, mert imádják
a számokat. De ne vesztegessétek az időtöket ilyen föladatra. Fölösleges.
Inkább higgyetek nekem.”
Antoine
de Saint Exupéry– A Kisherceg
***
A
Kishercegben olvasottak végett gyerekként eldöntöttem, hogy nem akarok olyan
felnőtté válni, akit csak a számok érdekelnek. Egy ideig tartottam magam az
ígéretemhez, aztán elkezdtem sportolni és behúztak a testem alakulásával járó
számok, a teljesítményjelzők, az applikációs adatok, az órám, a cipő méretek és
végül mások számai.
Mindennapi függőségeink
A
kezdetekkor, valaki az endomono alkalmazást ajánlotta, letöltöttem és az élet ezután
megváltozott.
Majd
2020 december 31-én az applikáció nem indult, mondván megszűnik. Tudtam én,
hogy ez lesz, hiszen többször figyelmeztetett, csak azt hittem, hogy van még
időnk együtt. Szerettem volna a szakítást szépen rendezni, búcsúzni, de
hirtelen magamra hagyott. Az évek óta szorgosan együtt gyűjtögetett
kilométerek, mélységek és magasságok egyik pillanatról a másikra elérhetetlenné
váltak, pont ott, szilveszter napján.
A szakítás és
a felismerés, hogy mennyire függője lettem saját adataimnak három hónap detoxra
küldtek. (Azt azért el kell, hogy áruljam az órám továbbra is a kezemen volt és
a valós adatokra bármikor ránézhettem. De a futás utáni elemezgetés,
statisztika bogarászás elmaradt.) Ahogy minden változás nehéz, az elején ez is
az volt, kissé céltalannak éltem meg az adatnélküliséget. Aztán elkezdtem
érezni a saját magam által gyártott börtönlét kényszer felszabadításának előnyeit.
Futottam, mert jól esett!
Hogyan
hajtanak rabigába a számok
Amikor az ember elkezd sportolni, akkor a
sikerélmény elkezd számokban eszkalálódni, ami hihetetlen doppingszerként nyújt
hajtóerőt a további sportoláshoz.
Először a test kezd átalakulni, csökkenő
centik és kilók formájában rögtön könnyű szimpatizálni újdonsült barátainkkal. Az
eddig oly annyira ragaszkodó plusszok, hirtelen elkezdenek távozni rólunk, ami
rögtön megmutatkozik az önbizalmunkon. Nem csak a tükörbe nézünk bátrabban, de
a mérlegre is szívesebben ráállunk.
Mikor
kezdj aggódni?Amikor azt veszed észre, hogy várod, hogy
a mérlegre állj, netán minden reggelt ott kezdesz, sőt van, hogy akár többször
is ráállsz! Akkor bizony túlzásba estél. Gyere le róla és egy időre dugd el
vagy kérj meg valakit, hogy tegye el a mérleget.
Semmi értelme, rendszeresen mozogsz és
egészségesen táplálkozol, akkor amennyiben nincs valamilyen egyéb betegséged, a
súlyod be fog állni. A testünk egy bonyolult szerkezet, ha szükséges kérj
szakembertől segítséget és bízz azokban, akik folyton megdicsérnek!
Hobbisportolóként nehéz megtalálni az
optimális arany középutat, azt ahol a mozgás és a saját egészségünk együttes
szeretetéért vesszük fel az edzős felszerelést, nem pedig a bizonyítható
végeredményért. Normális, hogy az egyre növekvő táv, a gyorsuló tempó vagy a
csökkenő pulzus boldogsággal tölt el. Ez mind azt jelzi, hogy jó úton jársz!
Mikor
kezdj aggódni?Ha azon kapod magad,hogy az ősemlősökhöz hasonlóan gyűjtögető életmódba kezdtél, csak
éppen nem bogyókat, hanem kilométereket gyűjtesz görcsösen. Állj meg egy
pillanatra, gondold végig, hogy egy 10-es skálán ez most mennyire is szól a
jóllétedről.
Fontos, hogy folyamatos terhelés mellett
figyelemmel kísérjük testünk változásait és észrevegyük annak jelzéseit, de ne
ess át a ló túloldalára! A mozgás endorfint szabadít fel, segít a mindennapi
terheket hátrahagyni, magaddal foglalkozni, ne börtönözd be magad számokkal.
Próbáld
ki a tavaszi napsütésben az adatmentes sportolást!