Kerékpártúra a Futókörök Napján

Csabacsűd nagyközség a 44. számú főút mentén, Békéscsaba felé haladva Szarvastól nyolc kilométerre érhető el.

A mai település helye a XIX. századi ásatások és az ezekből fennmaradt leírások szerint már az őskorban lakott terület volt. Írásban először 1456-ban kelt oklevél említi Chabachyde néven. Elnevezésének magyarázatára több változat létezik. Egyik szerint Csaba nevű vadász helyezett el csalétket azon a helyen, ahol később a falu települt. Más leírás szerint a "csűd" az ősi "cső" szó származéka, amely előőrs helyet jelöl, tehát hajdan a csabai várnak lehetett előőrse ez a terület.

Az bizonyos, hogy az 1456-os oklevél Hunyadi János birtokaként említi az akkori falut, mely egészen a török pusztításig népesnek volt mondható, hiszen 1557-ben 35 házat jegyzett fel az összeírás, 1563-ban pedig már 55 család, hozzávetőleg 275 ember lakhatott a faluban. A török hódoltság idején 1596-ban teljesen elpusztult, a történetírók tudni vélik, hogy a Csabacsűdön lerombolt házak tégláit a török Szarvasra hordatta, s azokból építették az ottani fürdőt.

Az újratelepítés után Csabacsűd puszta a szentandrási uradalom része lett, együtt alakult történelmük is. A csabacsűdiek részt vettek az 1735-ös Szentandráson szervezett parasztfelkelésben. Az 1848/49-es szabadságharc bukása után itt élt és dolgozott Trefort Ágoston, és gyakran tartózkodott itt Eötvös József, akik mindketten betöltötték a vallás- és kultuszminiszteri tárcát. Az akkor még elszórtan tanyákon élő gazdák kezdeményezésére 1924-ben szakadt el Békésszentandrásról, s ekkortól kezdődött Csabacsűd önálló történelme.

A nagyközség mai belterületén kimért telkeken Szrnka Pál épített először házat 1926-ban. A községi képviselő-testületet is 1926-ban választották, de az 1932-ig - a csabacsűdi községháza megépüléséig - Szarvason székelt. A település első bírája Janurik Pál, első jegyzője Demcsák János volt. Ő kezdeményezte, hogy Csabacsűd "Magyar mintafaluként" épüljön fel, és az elképzelést a FALU Országos Földműves Szövetség is támogatta.

A mintaszerűség a széles, szabályosan tervezett utcákat jelentette, közmunkában sövényt telepítettek a járda és az út közé, s ugyancsak közmunkában ásták ki a vízelvezető árkokat. A pontosan megtervezett, s általában adakozásból felépített közintézmények mellett a lakossági házépítésekhez a Falusi Kislakásépítő Szövetkezet nyújtott kölcsönöket. Ezek a jellegzetes, úgynevezett FAKSZ házak - keskeny utcai homlokzattal, az ablak fölött párkánnyal, a ház hosszában tornáccal - ma a nagyközség belső magját alkotják. Az első ártézi kutat 1931-ben fúrták, ez a kút - a Czarán kút - ma is látható a település főterén, az evangélikus templom előtt.

A mintafalu terv szerinti megépülését, kiteljesedését a második világháború akadályozta meg. A községet 1944. október 6-án érték el a németeket kiszorító szovjet csapatok. ezt követően Csabacsűd is a szocialista fejlődés útját "választotta".

Tovább bővült a belterület, az úthálózat, a vezetékes ivóvíz és a közvilágítás hálózata. Az 1946-47-es úgynevezett lakosságcsere során sok család kitelepült az akkor Csehszlovákiába, s helyükbe felvidéki magyar családok költöztek.

A kereskedelmet, az élelmiszerellátást a földművelésszövetkezet vette át. Bővült az iskola, és óvodát építettek Csabacsűdön. Művelődési ház, könyvtár és mozi is működött. Befejezték az orvosi lakás és rendelő háború előtt abbamaradt építését, folyamatos volt a körzeti orvosi ellátás.

A rendszerváltás után szétesett TSZ magánkézbe került, földjein kistermelők és mezőgazdasági vállalkozók gazdálkodnak. A nagyrátai kerületen a SZÁT jogutódja, a Szarvasi Agrár Zrt. műveli a földeket.

Folyamatos a település körül az erdőtelepítés, jelentős vadállománnyal büszkélkedhet a térség. Különös értékű - és helyi védettségű - a belterületen található mintegy száz, 60-70 éves fából álló japánakác és szomorú japánakác fasor. A Csabacsűdhöz tartozó Nagyrátán található az Ybl Miklós által tervezett 1867-ben épült Magtár - ma már műemlék.

Az infrastruktúra a rendszerváltás óta a gázhálózat kiépítésével, a telefonhálózat fejlesztésével és kerékpárút építésével gyarapodott. Az önkormányzat finanszírozza a művelődési ház és a könyvtár működését, napköziotthonos konyhát tart fenn. A településen Örménykút községgel közös önkormányzati fenntartásban működteti a Hársliget Óvodát.

A nagyközségben Szlovák Önkormányzat működik, a szlovák anyanyelv, kultúra ápolása, a hagyományőrzés mellett különös hangsúlyt fektetnek a szlovák nyelv oktatásának támogatására az általános iskolában. A Trefort Ágoston Általános Iskola állami fenntartású intézmény, melyben a szlovák nemzetiségi nyelv oktatása kiemelt fontosságú. Az idősekről bentlakásos szociális otthonban gondoskodnak. Akik ezt nemigénylik, azok a házi szociális gondozást választhatják, vagy a nappali ellátást nyújtó idősek klubját látogathatják.

A település lakosságát szolgálja a felújított orvosi rendelő, a védőnői ellátás, a fogorvosi szolgálat, valamint heti egy alkalommal gyermekorvos is rendel a településen.

Az Eötvös Józsefről elnevezett, közelmúltban felújított művelődési házban több civil szervezet működik a kulturált időtöltés és hagyományőrzős igényével. A sportpálya és tornaterem szolgálnak a szabadidő sportok téli-nyári helyszínéül, és itt tartja edzéseit a Csabacsűdön nagy népszerűségnek örvendő megyei I. osztályú futballcsapat is.

A település szennyvízberuházás előtt áll, amely a belterület 45%-át érinti. Az önkormányzat rövid-, közép- és hosszútávú terveiben szerepel a szennyvízhálózat teljessé tétele, a kulturált lakókörnyezet fenntartása és az infrastruktúra fejlesztése, a zöldövezet növelése, további szilárd burkolatú utak építése, a településen lakók életminőségének javítása.