Gyerefutni

Krátky Egon vagyok, amatőr futó és atlétika edző.

Gyerekkorom óta sportolok és az eltelt 35 évben volt olyan időszak, amikor igazolt versenyzőként, volt amikor hobbi sportolóként edzettem különböző sportágakban, a labdajátékoktól a küzdősportokon keresztül a fitnesz és kondicionáló edzésekig bezárólag.

A futás, mint önálló sport úgy 10 évvel ezelőtt lépett be az életembe.

2006-ban a sport pályafutásomban és az egész addigi életemben egy törést hozott az, hogy egy kiszakadt porckorongsérv miatt lebénult a jobb lábam és műtétet követően újra tanultam járni. Eleinte nem lehetett, később nem mertem, egy idő után meg már nem akartam sportolni. Négy év telt el így az életemből és 110 kiló voltam, amikor végre összeszedtem magam és elkezdtem magam újraépíteni.

Ekkor találtam rá a futásra, mint fő sportra. Kezdetben csak a fogyás volt a célom, majd ahogy a futás függőjévé váltam egyre jobban felfedeztem, hogy mennyi mindent ad nekem ez a sport:

Terveket, célokat, mentális felfrissülést, sikerélményt!

Jöttek a célok, a kihívások, amelyek elé saját magam állítottam saját magamat és hamar rájöttem, hogy nekem könnyebb úgy, ha tervszerűen edzek. Talán azért is, mert korábbi sportmúltamból adódóan nekem teljesen természetes volt, hogy terv szerint kell edzeni, ha fejlődést szeretnék elérni. Kezdetben ingyenes tervekkel valósítottam meg az elképzeléseimet, majd eljött az idő, hogy edző segítségét vettem igénybe. Ez hol sikerrel járt, hol nem, de akárhogy is volt, az edzésterveket nézegetve, elemezgetve mindig is foglalkoztatott három alapvető kérdés:

Mit, hogyan és miért?

Ezekre a kérdésekre nem mindig kaptam meg a választ, ezért elkezdtem autodidakta módon képezni magam, rengetet olvastam a futásról, az elméleti és gyakorlati kérdésekről. Sokat tanultam arról, hogy „mikor mit”, volt némi elképzelésem arról is, hogy „hogyan”, de a legfontosabb kérdésre nem találtam választ: mindig tudni akartam, hogy miért azt kell csinálni, amit az edző mond, miért úgy kell csinálni ahogy mondja és miért annyit, amennyit mond.

Ezért arra az elhatározásra jutottam, hogy ha a miértekre választ akarok kapni, akkor edzővé kell válnom és elvégeztem egy atlétika sportedzői képzést atlétika szakon.

Atlétika edző lettem

A képzés során a gyakorlataimat volt szerencsém az ország legrégebbi múlttal rendelkező atlétikai klubjánál, a BEAC-nál eltölteni. Itt több évtizedes edzői múlttal rendelkező atlétika edzők mellett hospitálva, közvetlen a pálya széléről sajátíthattam el a szakma legapróbb fortélyait. Sőt, ez a folyamat azóta is tart, mert a képesítés megszerzését követően lehetőséget kaptam, hogy továbbra is ott tevékenykedjek, ami hatalmas megtiszteltetés és óriási szakmai fejlődési lehetőség a számomra.

Gyerefutni közösség

Ezzel párhuzamosan két évvel ezelőtt megalapítottam a Gyerefutni futóközösséget, ahol kezdetben hétvégi közös futásokat szerveztem, majd az edzői képesítés megszerzése óta ingyenes futótechnika fejlesztő edzéseket tartok. Ezen túl edzésterveket készítek olyan kezdő és haladó futók számára, akik annak az útnak az elején járnak, amelyiken én már végigmentem.

Az edzői képzés és atlétika pálya szélén szerzett tapasztalatok alapján meggyőződésem, hogy futókkal foglalkozni csak online nem lehet, az edzésterv szerinti felkészítés és edző által felügyelt, közös edzés nem válaszható szét.

Aki tehát engem választ edzőnek egy célja elérése érdekében az biztos lehet benne, hogy korlátlan kapcsolattartást és személyes felügyeletet, közös edzést biztosítok a számára.

Mindezt azért, mert a futás egy atlétikai sport és nem játék! Lehet persze hobbit, kellemes időtöltést, szabadidős tevékenységet is csinálni belőle, de ahhoz nem kell edző.